A nyári kánikulában egy kellemes kirándulás akár egy barlanglátogatás is lehet. A barlang a térség egyik legszebb természeti csodája, a Szlovák-karszt földalatti gazdagságának ékes bizonyítéka. Nemzeti értékeinek védelme érdekében természeti örökséggé nyilvánították és felkerült az UNESCO világörökségi listájára is. A Szilicei-jégbarlang egy szakadék is egyben. A mennyezet beomlásával jött létre, amely során egy meredek, 91 méter mély sziklafal tárult fel. A jégbarlang 1100 méter hosszú és 110 méter mély. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a terület már a neolitikumban, a bronzkorban és a késői vaskorban is lakott volt.

A barlang bejárati részén kisebb jégképződmények utalnak arra, hogy belsejében dermesztő hideg uralkodik. A turisták számára a bejárati rész szabadon, a barlang pedig csak a kijelölt útvonalon látogatható. A mélyebb részekbe tilos és veszélyes a belépés. Veszélyes és tilos továbbá a járdán és a túraútvonalon kívül tartózkodni.

A barlangok és a szakadékok kétségtelenül hozzátartoznak a Gömör-Tornai-karszt különleges, földalatti karsztképződményeinek varázslatos világához. A víz több millió éven keresztül mészkőre gyakorolt hatása egy leírhatatlan, földalatti formavilágot hozott létre, amelynek sajátos klímája van. A nyári melegben Szilicétől délnyugatra vándorolva, a túraútvonal a titokzatos földalatti üreget szegélyező sziklás mészkőtömbökhöz vezet minket. A függőleges, meredek sziklafalak árnyékában a Szilicei-jégbarlang hatalmas bejárata nyújt lélegzetelállító látványt. Itt már egész testünkben érezzük a hideget, amely lefelé haladva tovább növekszik. A barlang környékén, ha keresnénk sem találnánk a felszíni vizeket, forrásokat. A barlangban viszont szilárd állapotban – jég formájában – ott van a víz.

Hogyan lehetséges az, hogy a barlang belsejében jég keletkezett és meg is maradt, miközben a környező karsztfennsíkon nincs felszíni víz? A jég kialakulásának és megmaradásának okait a helyi talajtani, földtani, fekvési, vízháztartási, szűkebb éghajlati és ezek véletlenszerű, valamint természetes kölcsönhatásaiban kell keresni. Ezek pedig a következők.
– Az egykor beomlott barlang meredek sziklafalai északi fekvésűek, ezért ide nem érnek el a napsugarak.
– A bejárat alsó része egy nagy légzsákra hasonlít, ahol a légáramlás stagnálása miatt viszonylag állandó, 0 °C körüli, magas páratartalmú klíma alakult ki.
– Késő ősszel a felszínre hulló csapadék és az olvadó hó gyorsan beszivárog a sekély talaj- és mészkőréteg vékony repedésein keresztül, eközben pedig lehűl. A beszivárgott víz egy része jégcseppekké alakul, másik része pedig megfagy. Ez a folyamat többnyire tél végén, a kora tavaszi hónapokban megy végbe. Eredményeként különleges, több méter hosszú jégoszlopok, valamint jéglerakódások keletkeznek a barlang alján.
– A téli lehűlés és a bejárati részen lehulló hó is hűtő hatású.

A nagy földalatti csarnokot az őskori, kőkorszaki, bronzkori, de a fiatalabb korok embere is használta és lakta évezredeken keresztül. A barlang sajátságos körülményekkel rendelkezik, közvetlen környezete pedig sokféle növény- és állatfajnak ad otthont. Az árnyékos sziklafalakat mohák, páfrányok és helyenként örökzöld borostyánszőnyeg fedi. A humuszban bővelkedő törmeléktalajon gazdagon virágzik a bódító illatú évelő holdviola, az aranyveselke, de a betelepített nagy csalán is. A barlangot övező gyertyános sarjerdő díszei a cserjék és a bokrok, mint például a boróka, a fagyal, a kökény, a húsos som, az ükörke lonc és a ritka hólyagfa.

Az állatok közül a gerinctelenek fordulnak elő nagy számban. Egy figyelemre méltó, értékes faj a magyar vakfutrinka, tudományos nevén a Duvalius hungaricius silicensis. Olykor itt fészkel a legnagyobb énekesmadár, a fekete varjú, valamint a fülesbagoly is.

A barlangot és környékét évezredek óta lakja az ember és saját kedvére is alakította. Eme érzékeny együttélés kapcsán a természet húzta a rövidebbet. Azáltal, hogy az ember a barlang földalatti tereibe, a természet rendjébe beavatkozott, megváltozott a helyi klíma is, a jég eltűnőben van. Az ideérkező látogatók ma már másnak látják a barlangot, mint amilyen egykoron volt. Természetvédelmi okokból és saját biztonságuk érdekében is a járdán és a túraútvonalon kívül tilos tartózkodni.