Papp–Váry Elemérné Sziklay Szeréna-kultuszának megálmodója, elindítója és a mai napig motorja Bankó Ibolya, a község szülötte és lakosa. Az önkormányzati képviselőasszony Pozsonyban töltött iskolás évei alatt kapcsolódott be a magyar kultúra ápolásába. Többször részt vett a Csemadok Központi Bizottság által szervezett nyári néprajzi gyűjtéseken, ahol egyik alkalommal Szanyi Mária néprajzkutatóval hozta össze a sors. Ő is Jánokon született, viszont Budapesten keresztül Rozsnyóra, majd Galántára került. Akkoriban ő hívta fel a figyelmét arra, hogy Sziklay Szeréna is Jánok szülötte. Ez az információ szöget ütött Bankó Ibolya fejébe. Örömmel töltötte el, hogy a falunak van kire büszkének lennie kulturális téren. A lakosság emlékezett a Sziklay családra, de senki nem ismerte Szeréna munkásságát.

Húsz évvel ezelőtt rendezték meg az első Nemzetközi Betlehemes Találkozót. Amikor Magyarország Kormánya meghirdette a nemzeti összetartozás napját, úgy gondolták, elérkezett az idő arra, hogy ehhez kapcsolják a Szerénára való emlékezést. 2013-ban első alkalommal a templomkertben lévő sírhely sírköveit tetették rendbe. Itt nyugszik Szeréna lány és fiú testvére, továbbá ide helyezték örök nyugalomra édesapját (1929) és édesanyját (1939) is. Szeréna (1923) a Budapesti Kerepesi temetőben van eltemetve. A sírkövek felújításának átadása alkalmából a falu meghívását Szinyei András, Hatvan város alpolgármestere, Szeréna egyik unokája is elfogadta. A vele való találkozás indított el egy magasztos folyamatot. Kezdeményezésére emlékoszlop lett állítva nagymamája, Papp–Váry Elemérné Sziklay Szeréna emlékére, s egyúttal fel lett újítva a Sziklay család sírkertje is. András a leszármazottak között gyűjtést szervezett, a falu pedig vállalta a munkálatok kivitelezését. A következő évben az átadáskor több mint harminc leszármazott látogatott el Jánokra. Az ünnepséget a környék éneklőcsoportjai is megtisztelték jelenlétükkel. A helyi Napsugár Éneklőcsoporttal közösen elénekelték a Hitvallást. Majdnem 100 ember szájából zengett Szeréna verse, és több mint 300 ember volt jelen. Azóta június 4-én minden évben megemlékeznek Szerénáról és a Sziklay családról. A sírkert és az emlékoszlop a község legrégibb műemléke. A Szűz Mária születése római katolikus templom bejáratával szemben található.

A „Magyar Hiszekegy“ szerzőnőjének szülőfaluját 1285-ben „Ianuk” néven említik először. A település a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt egészen a 14. századig. A település a történelem folyamán többször elnéptelenedett. 1720-ban csak két adófizetője volt, 1772-ben az írott forrásokban 9 gazdát és 4 zsellért említenek, míg 1787-ben már 46 adófizetőt jegyeznek. 1828-ban 122 háza és 908 lakosa volt. A 18. század végén Vályi András így írt róla: „JÁNÓK. Magyar, és tót falu Abaúj Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jászóhoz 2 mértföldnyire, hajdan Rákótzi katonáinak, két esztendeig szállást adott. Határja csak nem minden javakkal bővelkedik.“ Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így írt a faluról: „Janók, magyar falu, Abauj vármegyében, Torna vmegye szélén: 787 r., 14 g. kath., 7 evang., 37 ref., 53 zsidó lak. Kath. par. templom. Földe termékeny; nádja a kanyaptában elég; erdeje szép. F. u. Szentimrey, Péchy s m. t. Ut. p. Meczenzéf.” Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánok község, 96 házzal, 665 magyar lakossal, körjegyzőséggel, postaállomással. Itt van Sziklay Ede birtkos csinos udvarháza és nagy gyümölcskertészete. Régi, katholikus temploma van, melyet Péchy Farkas 1767-ben ujjá épittetett.” A történelmi korokat feljegyzők tollából olvasva elképzelhető, hogy milyen környezetből, szülőföldről indult növekedésnek Sziklay Szeréna, a Gömör vármegye nemesi származású Sziklay család sarja. Apja, ifj. Sziklay Ede Gömör vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, anyja egerfarmosi és brezovai Brezovay Klára. A Rozsnyói Leánynevelő Intézet növendéke volt. Több verseskötete is megjelent az első világháború idején. Amikor a Védő Ligák Szövetsége pályázatot hirdetett egy ima, fohász, vagy jelmondat megfogalmazására, amely „a revans eszméjének ébrentartására” alkalmas volt, Sziklay Szeréna háromsoros fohászt küldött be, amellyel elnyerte a pályadíjat.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.”
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar hiszekegy