A Gombaszögi-barlang a Szilicei-fennsík nyugati lábánál, a Szlovák-karszt Nemzeti Park és Bioszféra Rezervátum területén fekszik. Cseppkődíszítése olyan mértékben maradt meg eredeti szépségében, mint Szlovákia egyetlen barlangjában sem. E rendkívüli természeti értéknek köszönhetően 1995-ben egy kétoldalú szlovák-magyar projekt keretében felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

A barlang látogatható részének hossza 285 m. Mivel azonban a túra alatt szinte az egész útvonalat kétszer is bejárjuk, a teljes hossz 530 m, a túra időtartama pedig 30 perc. Az útvonal 87 lépcsőfokot tartalmaz, a minimális szintkülönbség 7-8 m. A barlangban a levegő hőmérséklete 9-9,4 °C körüli, relatív páratartalma 95-97%.

Árlista
Felnőttek: 9 EUR
Gyereke (6-15 év): 5 EUR
Diákok, + 60 év: 8 EUR
Fotó-Video: 7 EUR

Túra időpontok
január 06. – augusztus 31.
9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00, 16:00

április 01. – május 31., szeptember 01. – október 31.
10:00, 11:30, 13:00, 14:30

november 01. – március 31.
ZÁRVA

A tátogatási útvonal hossza 530 m és szintkülönbsége 7-8 m.
A túraútvonalom 87 lépcsőfok található.
A látogatás időtartama kb. 30 perc.

A Gombaszögi-barlang egy 3057 m hosszú forrásbarlang. Két szintjét folyóvíz által kialakított ovális hasadékjáratok alkotják, amelyek helyenként csarnokokba és termekbe szélesednek ki. A felső szint 5-10 méterrel a Fekete-patak medre felett van. Ez a patak a barlang alsó részein folyik keresztül. A felső emeleti száraz folyosót a Márvány-teremben lévő 10 méter mély kútból időnként feltörő vizek alakították ki.

1951-ben rozsnyói önkéntes barlangászok, név szerint Rozložník Viliam, Herényi László, Roda István, Abonyi Árpád és munkatársaik fedezték fel. Ásatási munkák során a Fekete-forráson keresztül jutottak be a földalatti terekbe. 1955-ben egy 300 m hosszú útvonalat nyitottak meg a látogatók előtt. 1968 óta – 10 éven keresztül – Szlovákiában elsőként használták barlangterápiára.

A barlang a másodidőszaki középső-triász kori világos wettersteini és sötétszürke gutensteini mészkövekben, világosszürke mészkövekben és dolomitos mészkövekben alakult ki tektonikus tevékenység és a Fekete-patak vizeinek korróziója és eróziója következtében, valamint a Márvány-teremből időnként feltörő vizek hatására. A Szilice-Gombaszögi hidrológiai rendszer része, amelyhez tartozik a Szilicei-jégbarlang is. A két barlangot a Fekete-patak eddig ismeretlen szakasza választja el. A víz a fennsík lábánál, a Fekete-forrásnál tör a felszínre, 11 m-rel a Sajó folyó ártere felett.

A barlang számos ritka élőlénynek ad otthont és menedéket. Az egyik legkülönlegesebb faj a nemrég felfedezett ikerszelvényes, amely egy valódi barlanglakó állatfajnak számít, amely 26 mm-es testhosszával a legnagyobb eddig ismert valódi barlanglakó állatfaj a szlovákiai barlangokban. Denevérek ritkán láthatók itt, főként csak tavasszal. Az utóbbi időben ősztől tavaszig foltos szalamandrák is tanyáznak a bejárati folyosó közelében

A Tündérek-terme gazdag szalmacseppkő-díszítéssel rendelkezik, amelyről a Gombaszögi-barlang jól ismert. A víz rendszeres szivárgása még ma is lehetővé teszi az üveges, csöves szerkezetű szalmacseppkövek növekedését. A cseppkövek végén a víz csöpögésének köszönhetően új, azonos vastagságú kalcitgyűrűk nőnek. Ily módon a cseppkövek akár a több méter hosszúságot is elérhetik. A barlangban a leghosszabb 3 méteres. Ebben a teremben megcsodálhatjuk a különböző árnyalatokkal díszített képződményeket, amelyeket a vas, a magnézium és a mangán vegyületei okoznak. Helyenként a zöld szín is feltűnik, amelyért a barlangban élő algák és mohák felelősek.

A Márvány-teremben található egy 14 méter mély kút, amely fehér mészkőben keletkezett a felszín alatti vizeknek köszönhetően. A terem legszebb ékessége egy gyönyörű, 160 cm hosszú függőcseppkő.

A Herényi-terem a barlang egyik legszebb része. Herényi Lászlóról, a felfedezőcsoport egyik tagjáról nevezték el és gazdag szalmacseppkő-díszítés teszi különlegessé. Egyes képződmények elérik akár a 2,5 m nagyságot is. A sztalaktitok a mennyezetről lefelé növekvő függőcseppkövek, a sztalagmitok pedig az alulról felfelé törő állócseppkövek. Előbbiek belseje üreges, a sztalagmitoké azonban tömör. Helyenként, a kettő összekapcsolódásával létrejött cseppkőoszlopokat is megfigyelhetünk, ezek a sztalagnátok.

A túra az egyik felfedezőről elnevezett Rozložník-teremben ér véget. A falakat sűrűn borító szalmacseppkövek itt elérik akár a 2 m hosszúságot is és egy ún. Kőhárfát hoznak létre, ami leginkább egy kőesőhöz hasonlít. A barlang ebben az irányban, egy körülbelül 1200 m hosszú megközelíthetetlen részen keresztül folytatódik.

A barlangban szigorúan tilos a cseppkődíszítéshez hozzáérni vagy azt megrongálni, továbbá tilos a belső tereket bármilyen módon szennyezni és az elektromos vezetékeket és készülékeket megérinteni. Fényképezni és kamerázni csak az előre megváltott fotó-, illetve videójegy birtokában lehetséges.